Mielőtt egy szót is említenénk az általunk választott városokról, szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a lista teljes mértékben személyes vélemény alapján készült, a sorrendnek nincs semmilyen rangsorolási jelentősége.

Nagyszeben

Az egykor Magyarország részét képező Nagyszeben története a XII. századra nyúlik vissza. Az erdélyi szászok korábbi központja ma is hangulatos terekkel és lenyűgözően szép épületekkel büszkélkedhet. A reneszánsz, barokk és gótikus épületek egyvelege, a régi múzeumok, éttermek és teraszok bámulatos harmóniát alkotnak. A kultúra és történelem iránt érdeklődők keressék fel az 1700-as évek végén épült Brukenthal-palotát, ahol a világ egyik legrégibb múzeuma működik, valamint az ASTRA szabadtéri múzeumot, ahol 300 történelmi faház, templom és műhely található. Mindemellett meg lehet még tekinteni a régi erődítmények maradványait is, melyek évszázadokkal ezelőtt védték a várost az esetleges támadásoktól. Nagyszebennek három színháza és egy filharmonikus zenekara is van. Sok szép park, galériák és templomok színesítik a város képét.

Temesvár

A Nyugat-Romániában fekvő Temesvár az ország egyik legnagyobb városa, mely ősidők óta lakott terület volt. Történelme során stratégiai pozíciót töltött be, így gyakran volt kitéve háborúknak. A város sajnos visszamaradt, miután a második világháborúban mindkét fél súlyos bombázási károkat hagyott maga után, mely súlyos veszteségeket okozott az ottani örökségekre nézve is. Multikulturális város révén a várost különböző etnikai közösségek befolyása érte. A város így rengeteg szépséggel és látványossággal rendelkezik, melyekből csak párat sorolunk fel. Egyike ezen látványosságoknak az 1872-ben alapított Bánsági Múzeum, melynek  több osztálya van: régészeti, történelmi és természettudományi (Kelet-Európa legnagyobb madár- és lepkegyűjteményével és kőzetgyűjteménnyel). Színházak terén érdemes megemlíteni Temesvár első kőszínházát, melyet Ferenc József Színház néven 1875-ben nyitották meg. Sajnos 1920-ban leégett, de később felújították és homlokzatát neobizánci stílusban építették át. Mindezek mellett mi is írtunk a Temesváron található örökségekről, így aki többet szeretne megtudni, korábbi cikkeink kellő támpontot képeznek erre.

Brassó

Brassó egykor az erdélyi szászok legjelentősebb városa volt. A hegyek által körülvett, különlegesen szép fekvésű város Erdély délkeleti felében, a Barcasági-medencében fekszik, a Cenk hegyének lábánál, melynek tetejéről csodálatos kilátás nyílik a városra. Gótikus tornyok, középkori kapuk, szovjet típusú épületblokkok és egy hatalmas Hollywood stílusú felirat a 960 méter magas Tampa-hegy oldalában, ahova drótkötélpályás felvonóval is fel lehet jutni. A Déli- és a Keleti Kárpátok találkozásánál fekvő Brassó Erdély egyik legszebb fekvésű városa, mely tele van régi legendákkal. A település nevét 1252-ben említi először IV. Béla egyik adománylevele. Az utóbbi időben egyre nő a város idegenforgalma. Legfőbb nevezetessége a Fekete templom, egy gótikus székesegyház, mely nevét a XVII. századi tűzvészről kapta, melynek füstje befeketítette a falait. Ugyanakkor érdekességnek számít a Zsinór utca, mely az ország legszűkebb utcája. Továbbá érdemes megtekinteni a Katalin-kaput, mely Brassó egyik, és sokáig az egyetlen délnyugati városkapuja volt. Közel három évszázadig csak ezen keresztül nyílt átjárás a városerődöt Bolgárszegtől elválasztó kettős várfalon. Ugyanakkor, ha már arra járunk érdemes ellátogatni a közelben lévő és népszerű törcsvári kastélyba is.

Kolozsvár

Erdély legnagyobb és legfontosabb magyar lakta városa Kolozsvár. Nagyon sokáig Erdély egyik legfontosabb hatalmi és egyházi központjaként szerepelt, a város gazdag múltja jól tükröződik az építészeti örökségen is, melyet szinte minden magyar utazónak érdemes felkeresnie utazása során. Kolozsvár felfedezését a leginkább a város egykori Nagypiac terén a mai Főtéren érdemes elkezdeni, ahol az Erdélyi építészet legfontosabb emlékeihez sorolható látnivalókat lehet megtekinteni. Az itt található nevezetességek egyike a Szent Mihály templom. Az erdélyi gótika egyik legfontosabb templomát az 1316-os várossá nyilvánítás iránti hálából kezdték el építeni közadakozásból. Építése több száz éven át folyt, melyet átépítések, tűzvészek sora kísért. Mai neogótikus formáját 1860-ban nyerte el, amikorra elkészült a 80 méter magas új templomtorony. A templom napközben látogatható, a bejárathoz közeli parkban áll Márton Áron püspök 2009-ben készült szobra. Ugyancsak a Főterén találhatóak a város életét meghatározó épületek és nemesi családok házai, melyek közül néhányat feltétlenül érdemes megemlíteni. Ilyen például a  Rhédey-palota,  aminek háromszintes épülete kimondottan klasszicista, átmenetek vagy stíluskeveredések nélkül. Az egyenes és nyugodt párkányzat, valamint a félköríves nyílászáródások mellett az emeleti balkon nagy kőgyámjai, kőlapjai és öntöttvas korlátai egyértelművé teszik ezt. Továbbá a szintén nevezetes Bánffy-palotát is muszáj megemlítenünk, ami Erdély egyik legszebb városi barokk palotája. Az építtető Bánffy György, Erdély kormányzója volt. A palota terveit 1773-ban készítette el Johann Eberhard Blaumann, Würzburgból elvándorolt nagyszebeni városi építőmester. A palota szobordíszeinek elkészítésével nem őt, hanem Erdély akkor leghíresebb szobrászát, Anton Schuchbauert bízták meg. A palota színes története túl terjedelmes ahhoz, hogy azt itt bemutathassuk. A felsorolásnak pedig korántsincs vége, hiszen a város szépségekkel és örökségekkel teli, melyeknek puszta felfedezése külön élménynek számít.

Segesvár

A szintén Erdélyben található Segesvár Románia leglátogatottabb helyei közé tartozik a gyönyörű, jó állapotban lévő fallal körülvett városa miatt. A XII. század folyamán II. Géza királyunk a német kézműveseket és kereskedőket, az erdélyi szászokat telepítette ide, hogy védjék a határt. Ők egy jól fejlődő kereskedővárost építettek fel, valamint egy csodás fellegvárat is megtekinthetnek az idelátogatók. Később, a XIV. században bővítették a várost. Az egyik legfeltűnőbb tereptárgy, mely gyakran a város jelképeként is feltűnik az az óratorony, mely 64 méter magas, és 1556-ban épült fel. Segesvár várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, falain pedig mindmáig látszanak a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc golyónyomai. Továbbá itt található Segesvár első temploma, a kolostortemplom, más néven Domonkos Kolostor temploma. Ugyan a ma látható templom középkor végi, azonban a domonkosoknak már a 13. század legvégén állt templomuk a mai épület helyén, amiről egy 1298-ból származó búcsúengedély és okleveles forrás tanúskodik  A fentiek pusztán töredéke mindannak amivel a város büszkélkedhet, így mindenképpen érdemes ellátogatni oda.

Nagyvárad

A magyar határhoz közeli Nagyváradot különös kettősség jellemzi:  amellett, hogy rohamléptekkel fejlődik, még mindig érződik rajta a száz-kétszáz évvel ezelőtti világ hangulata. Tele van eldugott kincsekkel és nagyszerű történelmi látnivalókkal. Bármerre is menne az utazó a városban, mindenfelé bámulatos épületekbe botlik, melyeket nagy gonddal újítanak fel, megőrizve a régi idők jellegzetességét. Egyik ilyen jellegzetesség maga a vár, mely az 1241-es tatárjáráskor teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állíttatta helyre. 1570–1596 között Várad új vára az olasz késő reneszánsz szellemében épült. Ugyanakkor érdemes megtekinteni a Fekete Sas palotát, mely 1907–1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az első magyar hivatásos színielőadást. Mindezek mellett meglátogathatjuk az Ady Endre emlékmúzeumot, mely 1955-ben nyílt meg, de akár elsétálhatunk Ady Endre egykori törzshelyére az Emke kávéházhoz is.